2010. június 3., csütörtök

Jaj, de nincs időm semmire...

Elvagyok maradva egy csomó mindennel. Önmagamhoz képest nagyon keveset vagyok a gép előtt. Intézem az utazás részleteit, vásárolok, fotózok és próbálok egy kicsit több időt bulival és barátaimmal tölteni.
Azért most megpróbálok egy-két dolgot bepótolni:
Többen játszani hívtak, melyben a 6. scrap oldalamat kell megmutatnom. Mivel pont ma nosztalgiáztam és rájöttem, hogy milyen rossz gyerek voltam és minden ellen lázadtam, ezért ennek hevében lázadásból inkább a hetedik oldalamat mutatom meg :)


Igazából az oldalon minden sk Olyan kis gagyi, nekem mégis tetszik és 13!!!  kommentet kaptam rá az sb.hu galériájában


Aztán játszani hívott Secima Évi is, akinek blogját az elmúlt 2 hétben valamiért kidelejtettem a kommentelésből(szánom-bánom bűnömet), pedig nagyon szeretem a munkáit is és Őt is :)
A játék igazából egy kérdés volt, hogy miért blogolok.
Ez egy igazán jó kérdés. Magam sem tudom. Soha nem voltam egy napló író, sőt mi több mindig utáltam írni, nem vagyok egy magamutogató, nincs kézügyességem - szóval nem is volt nagyon miről. Aztán amikor elkezdtem scrappelni, akkor úgy voltam vele, hogy összegyűjtöm magamnak is munkáimat, ki tudja, hogy a galériák meddig maradnak meg. Aztán mellé kerültem még fel érdekességek a minden napjaimról, de ezek szerencsére elkoptak.
Aztán az új hobbim, vagy inkább szerelmem a fotózás. Néhány fotómat kezdtem itt mutogatni, de rájöttem, hogy az egy akkora világot vesz el az életemből, hogy annak egy külön blogot indítottam.
Ebben a blogban megmaradtak az utiélményeim, mert azok egy egy picit összefüggenek a scrappel (persze ennyi erővel a fotó jobban :D) - vagy talán annyit nem utazok, hogy egy külön blogot indítsak neki - gondoltam ezt pont egy éve, azóta meg egy csomó helyen voltam és mához egy hétre megint megyek. És annyira örülök, hogy azokat a bejegyzéseimet is sokan olvassátok. Sőt olyan jó érzés, amikor idegenektől kapok e-mailt, hogy a utibejegyzéseimből szereznek tapasztalatot a saját utazásukhoz. Ilyenkor azt mondom megéri és jó, hogy blogolok
És hogy miért jó még? Azért az 57 rendszeres olvasóért, a nagyjából 15000 látogatásért és a megszámlálhatatlan kedves kommentért, amiért nem győzök elég hálásnak lenni. Illetve azokért a barátokért (igen barátok, nem csak haverok) akiket így szereztem. A mai világban kevés lehetőség van barátot szerezni, de én nyugodtam mondom, hogy a blog (és a scrap) ebben is segített.
Szóval, nem biztos, hogy a kérdésre válaszoltam, de nagyjából ezekért blogolok. Évi, köszi a játékot. Egy kicsit magamnak is megfogalmaztam ezt a dolgot :)

------------------------------------------------------

 
Na, jó nem bírom tovább magamban tartani. Örülök mint majom, a farkának. Mához egy hétre indulok nyaralni. Szeretném, ha most is Velem tartanátok. 17+1 nap és hogy, hol?


Igen Floridába megyek. 2006 után ismét.
Nos, velem tartatok?

10 megjegyzés:

Timcso írta...

Én biztosan!:)

Secima írta...

Emlékeszem erre az oldaladra. Nem csak nekem tetszett, mint a kommentekből is látszik. :)

Köszi, hogy leírtad, miért is blogolsz. Jó lesz majd elolvasni később. Főleg, ha egy év múlva megint kapsz egy hasonló kérdést.

És persze, hogy én(mi) is veled tart(unk). Jó utat!!!!

Florci írta...

én nem szeretek messzire repülni, de virtuálisan szivesen követlek!:)

Kisnyul / Andi írta...

Kíváncsian várom majd a bejelentkezéseidet!

Unknown írta...

WOW!! Újra Amerika?? kicsit irigykedem :) de kívánok nektek nagyon jó utat és élményeket!! aztán jövök mindennap olvasgatni a beszámolóidat :)

pamacsdesign írta...

Hűűű,de irigyellek,de jó utat és én is figyelem a beszámolót!Panda

eralilla írta...

Ez a bocis oldal nekem is rémlik. Aranyos. Az fontos, hogy a blogod Neked is örömet okoz, nem csak nekünk, olvasóknak.
Köszi a meghívást! Akkor én is készülök az utazásra. Kellemes előkészületeket addig is.

Bíró Ágnes írta...

Tudtam tudtam, hogy nagy vizen túl lesz. :) De jó neked, én szivesen veled tartok így blogon a fotóidon keresztül, úgyhogy várom a bejegyzéseidet nagyon. :))

Christine írta...

Én kis naiv azt hittem valamerre az ellenkező irányba mész. De ide is szivesen veled tartok. :-))

Janka írta...

wow! én is irigyellek, hogy ennyiszer lehetőséged van ilyen fantasztikus helyekre eljutni! kiváncsian várom az utazásotok történetét ;) ja, és köszi ezt a számot: imádom!!!!!!