A következő címkéjű bejegyzések mutatása: London. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: London. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 26., szombat

2011.március 26: Tüntetések Londonban

Ma végre nem dolgoztam és egy kicsit bementem a városba szétnézni, minden cél nélkül. Már ott gyanús volt, amikor a metrómegállóban kiírták, hogy egyes megállók zárva vannak tüntetés miatt. A kisebb megmozdulások szinte már mindennaposak, gondoltam ma is valami hasonló lesz. Hát, csak ámultam, amikor az Oxford Street-re értem. Több ezer tüntető - nagy részt fiatalok - lezárva az egész utcát vonulgattak le-fel. Akkor ijedtem meg először, amikor az Oxford Circus-hoz megérkezett 10-15 kisbusszal még 200 kommandós teljes felszerelésben. Ennek fele sem tréfa. A tüntetők követelték, hogy a külföldi központú cégektől (Vodafone, Boots, Carphone Warehouse, stb) hajtsa be az állam a teljes adót, aminek hiánya miatt a "kisemberektől" vonják meg a támogatásokat.
A képen a rendőrök éppen a Vodafone üzletét védik a tüntetőktől. 

Elég ijesztő volt, amikor 20-30 fiatal botokkal és egyéb tárgyakkal rohamozott meg egy ilyen  üzletet. Szerencsére a rendőrök voltak túlerőben. Rendőri túlkapás nem volt, de azért ügyesen megvédték a boltot. 
A svájci székhelyű Boots bejáratát teljesen eltorlaszolták, követelve, hogy az állam hajtsa be rajtuk az évi 84 millió fontnyi (közel 27 milliárd forint!!!) adókedvezményt, ami 4000 ápolónő éves fizetése lenne.

Több üzlet kirakata nem úszta meg festékbomba illetve betört kirakat nélkül.

Tényleg nem vagyok egy félős típus, simán besétálok éjszaka a kábítószer árusok közé, de megmondom őszintén, amikor az eltakart arcú, lázadók üvöltve elkezdtek rohanni egy-egy célpont felé, nem éreztem magam 100%-ig biztonságban. 


Egy újabb adag tüntető érkezett
Sokan voltak a rendőrök, de annyi tüntetővel nem sok mindent tudtak kezdeni.

Hazaérve a híradó pont azt mutatja, hogy a képen látható ló lángol. 

Szerencsére voltak kulturáltabb, csendes tüntetők is, akik hippik módjára, csak lepihentek az út közepén vagy éppen a pénzről adtak elő egy rövid színdarabot





Szerencsére egyben hazaértem. És a mai nap tanulsága: nem csak Magyarországon szar a helyzet és nem csak ott vannak nagyszabású megmozdulások. 
Vigyázzon mindenki magára, mert a világ nem jó irányba tart.

2010. február 4., csütörtök

30 felett, már minden nap ajándék...

Mint sokan tudjátok a múlt hétvégén beléptem a 30-asok csapatába. Köszönöm mindenkinek aki ilyen-olyan formában (email, SMS, facebook, iwiw, fórum, személyesen) felköszöntött. Nagyon jól esett, hogy ennyien gondoltak rám.

Mindenkinek jut egy szelet...

A címben szereplő gondolatot az egyik barátom írta Nekem. Ezen elgondolkodva rájöttem, hogy van benne igazság. Ezért eldönöttem, hogy kicsit jobban fogom élni az életemet. Első lépésként hírtelen felindulásból kimentünk Londonba néhány napra kikapcsolódni.


Imádom Londont, a második otthonom :) Most semmi konkrét célja nem volt az utazásnak, csak mentünk :) Találtkoztunk kint Csabi haverom nővérével Babettel és Ari fiával. Az idő többi részében mentünk és ettünk :D

Megnéztünk egy igazi scrapbook boltot is. (néhány fotó a facebook-on). Életembe nem láttam még ennyi cuccot egyrakáson. :)

És ha más scrapbook: Secima Évitől kaptam ezt az oldalt a szülinapomra, köszi Évi :)

Littleboy by Aprilmouse
Molly and Max - template 5

Szóval összességében nagyon jól sikerült az elmúlt néhány napom. Remélem Nektek is :)